Rég nem jelentkeztünk már bejegyzéssel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem történt velünk semmi említésre méltó dolog, sőt... Rengeteg a teendőnk, de nem csupán nekem, hanem még Csikasznak is. Ugyan az írás az én feladatom lenne, de mire ott tartunk a mindennapi menetrendben, hogy békésen leülök, előveszem a laptopot, megjelenik Maja, a cica, aki egész nap rendes házi macskához illőn a lakásban alszik, s madárfogásról, cickányokról és gyíkokról csak álmodozik, s csatlakozik

a számítógépen megjelenő írás, fotók vagy videók szemléléséhez. Ezen tevékenységével azonban szinte teljesen ellehetetleníti az enyémet, eltakarja a képernyőt, nem érem el a billentyűzetet. Egy darabig küzdök, de hamar feladom, s inkább a cicóval foglalkozom. Mire a macska elalszik, addigra én is, így az írás marad holnapra, majd egy újabb holnapra, s így tovább...

 

Ma azonban különleges dátum van. Ma van a Sakálok Világnapja, vagyis a World Jackal Day. Így már korán reggel nekiláttam, hogy gondolataimat összefoglaljam eme neves alkalomból...s mire úgy félig-meddig elkészült, egy kis szünet okán bezártam az ablakot, s el is tűnt az egész...

                                    

 

Csikasz idestova két éve lesz, hogy a Falkánk tagjaként velünk él. Érkezésével az egyik célunk az volt, hogy megmutassuk eme faj pozitív oldalát, hogy megismertessük, ma divatos szóval érzékenyítsük az embereket a hazai ragadozó emlősökkel való együttélésre. Szeretnénk segítségével élő testközelből megismertetni az emberekkel a nádi farkasokat, megmutatni, hogy gondolkodhatunk másként is róluk. Felhívjuk a figyelmet annak fontosságára, hogy mielőtt véleményt alkotunk valamiről, vagy döntést hozunk a sorsáról, mennyire fontos az alapos, széleskörű, valós tényeken, vizsgálatokon alapuló kutatás. Egy faj védelmének, vagy éppen az állományszabályozásának legfontosabb megalapozója az átfogó megismerés. 

Tavalyi nemzeti parki programokon kezdődött Csikasz ismeretterjesztő karrierje, vagyis ott voltak az első alkalmak, amikor egy kis létszámú érdeklődő csoport csatlakozhatott sétáinkhoz. Ez kiváló lehetőség volt, hogy szinte természetes közegében megfigyelhessék, megismerhessék, s mindeközben rengeteg információ átadódjon. Számos média megkeresést kaptunk, így szerepelt újságokban (Turista Magazin, Varázslatos Magyarország), TV-ben (TV2 Mokka) és rádióban (Kossuth Rádió, A Hely). Sok fantasztikus fotó készült róla, s Joel Sartore-nak, a  National Geographic fotósának köszönhetően elindult a "világhírnév" felé is...

Az idei esztendőben pedig számos iskolás gyerkőcnek volt már lehetősége egy előadással is egybekötött személyes találkozásra. Így az egyedi élményeknek köszönhetően talán az átadott tudás is jobban megőrződik, hiszen talán nem csak az elmét, hanem a szíveket is rabul ejtette Csikasz. Hozzáteszem, ilyenkor bizonyára érzi ő is az extra figyelmet, mert valódi személyiségét meghazudtolva rendkívül kedves és cuki, jólnevelt

oldalát mutatja...

 

 

 

Hiszek annak jelentőségében, hogy a munkánkkal, még ha az oly aprócska láncszem is, de lehetőséget teremtünk egy faj, s vele együtt a természet, az ökológiai rendszerek teljeskörűbb megismeréséhez. Ezáltal, s a személyes pozitív élmények által a védett fajok védelmét, a társadalmi támogatottságát tudjuk növelni.

 

Íme egyik legkedvesebb videónk a közelmúltból, amely szuper napon, szuper alkalomból készült:

Fotó:  Tüske-Csáky Júlia, Nyári Ádám, Gruber Ágnes

Videó: Petz Ágnes